,, A mese tanít, nyugtat, szórakoztat ”- Interjú Skolik Ágnes írónővel

  Most Skolik Ágnes írónővel készítettem interjút. Ami nagy kihívás volt nekem, hiszen a kortárs mesékben nem vagyok otthon. Ő pedig főként gyermekeknek ad élményt, a kötetein keresztül. Kérdéseimet mivel is kezdhettem volna mintsem azzal, ami a legjobban érdekelt a tollforgató pályafutásával kapcsolatosan.

     

    Mi inspirálta arra, hogy 45 évesen elkezdjen írással foglalkozni?

   A legelső mese amit írtam, a kiskutyánkról szólt, pontosabban a kutyus első évéről. Ezt még csak otthoni nyomtatásban készítettem el, és csak a családtagok, barátok kaptak belőle Karácsonyra.

Aztán néhány évnek el kellett telnie, amire elkészült a következő mese. Ekkor egy textil falvédő készítésére kaptam megbízást, és a falvédőn szereplő állatokról írtam a mesét. A felvédő és vele a mese egy óvodába került, ahol a kis kritikusoknak nagyon tetszett. Ez a siker inspirált a további mesékre, de persze ekkor még csak a fióknak írtam, nem gondoltam, hogy valaha mesekönyvben is meg fognak jelenni a történetek.

   Miért pont a gyermekek a műveinek a célcsoportjai?

  Én gyerekkoromban nagyon sok mesét olvastam, és a gyermekeimnek is sokat meséltem. Talán ezért választottam a mese műfaját. 

   Melyik meséje áll a legközelebb a szívéhez?

  Nem nagyon tudok egy kedvencet mondani. Sok van, amit szeretek, és mindet más-és más okból. Némelyik a gyermekkoromra emlékeztet, a másikban csodák történnek, a harmadik népmesei elemeket tartalmaz. Tulajdonképpen nem egyforma stílusú, nem egyforma  nyelvezetű mesék, de talán éppen ez az érdekes benne.

Mit gondol a mese mit adhat egy kisgyermeknek?

  A mese tanít, nyugtat, szórakoztat. Ezt szoktam erre a kérdésre válaszolni. Tanít, mert majd minden mesében új dolgokat tanulhatnak a gyerekek a világról. Az állatok, növények életéről. Az emberi kapcsolatokról, a barátságról, segítőkészségről. Megnyugtat, persze csak akkor ha nem tartalmaz ijesztő elemeket, erőszakot. Szórakoztat, amikor humoros dolgokról szól, vagy épp csodákról.

 Ön annak a felnőttnek mondható, aki még most is képes élvezni a mesék világát?

  Igen, én nagyon szeretem a meséket. Sokkal szívesebben veszek le a polcról egy mesekönyvet, vagy novelláskötetet, mint mondjuk egy romantikus, vagy fantasztikus regényt. 

 Ha jól tudom csak egy könyve szól a felnőtt korosztályhoz, a sok mese között hogy kapott helyet ez a kiadvány? Mennyire volt sikeres az Olasz vacsora című kötete?

   A novelláskötet elsődleges célja az volt, hogy az emlékeket, amikor a gyermekkoromból még eszembe jutottak, "meg tudjam örökíteni". A mai fiatalok már csak ilyen emlékiratokból ismerhetik a szüleik, nagyszüleik korát, pedig, bizony érdekes világ volt az is, főleg falun.

Ebben a kötetben a pályázatokra beküldött írásaim is helyet kaptak, és még néhány könnyedebb írás amik a jelen életemmel kapcsolatosak. Ez a kötet kis példányszámban jelent meg, és általában a velem egykorú anyukák, nagymamák vásárolják a könyvet.

   Miket tervez a jövőre nézve? A továbbiakban mely korosztályhoz fog szólni?

    A következő évben az elsőként kiadott könyvem új kiadását tervezem, és közben gyűlik az anyag egy újabb mesekönyvre. Jövőre szeretnék a youtube-csatornámon is rendszeresen megjelenni, mert a hallgatóimtól pozitív visszajelzéseket kaptam a mesemondással kapcsolatban. A saját ötleteimből kitalált meséken kívül "rendelésre" is szoktam írni történeteket. Ezt nagyon szeretem, nagyon izgalmas munka, és mindig örülök, ha jól sikerül, és a kisgyereknek, akiről készült a történet, tetszik a mesém és örömmel olvassa, vagy hallgatja. Most is nagy az izgalom, mert egy mesémet Karácsonyra fogja kapni egy kislány a szüleitől. Könyveimből, meséimről bővebb információ:

www.skolikagnes.hu

Fb- oldalam:

https://www.facebook.com/skolikagnes/


Köszönöm a beszélgetést és további írói sikereket kívánok!